A gyerekek imádják a színeket. Igaz, nem mindig tudják eldönteni, hogy aktuálisan melyik a kedvenc színük. Mi, felnőttek is különféle jelentést tulajdonítunk a színeknek, de egy kicsit másképp viszonyulunk hozzájuk, mint a gyerekek. Ebből a cikkből megtudhatod, hogy ez miből adódik, és hogyan lehet a kettőt összeegyeztetni, akár a lakberendezés, akár a játékválasztás területén.
Hogyan érzékeljük egyáltalán a színeket?
Mi történik, amikor kék autót látunk az utcán? A kék szín a gépkocsi tulajdonsága? Egyáltalán nem. Sokkal inkább arról van szó, hogy kéknek érzékeljük az autót. A földön élő első emlősök ugyanis még nem tudtak különbséget tenni a hosszú és a rövid hullámhosszú fény között. Nem is volt rá szükségük, mert éjjel voltak aktívak. Velük ellentétben az ember retinájában háromféle csap található: az első a kékre, a második a zöldre, a harmadik a pirosra érzékeny. Az összes szín, amelyet érzékelni tudunk, ebből a háromból áll össze. Ezért beszélünk a képernyőkkel kapcsolatban szinte mindig az RGB (piros-zöld-kék) színtartományról: a három alapszínből kb. 16 millió különböző árnyalat keverhető ki. Ezzel szemben a nyomtatóknál a CMYK-színmodell a használatos. Itt másképp történik a színkeverés: kék (cyan), piros (magenta), sárga (yellow) és fekete (key) alapszínekből. – Például amikor az autóra esik a fény, csak a kék színtartományt veri vissza, így ezt érzékeljük. Az autó a fénytartomány összes többi részét elnyeli, így ezeket nem látjuk.
A fényforrástól is függ, hogy milyennek érzékeljük az adott színt. Például a zöld fénnyel megvilágított paradicsom feketének tűnik. Tehát tényleg minden viszonylagos. Elég csak a színtévesztésre gondolnunk – vajon milyennek látja a paradicsomot az, aki vörös-zöld színtévesztő?
Érdekes módon vannak olyan színek is, amelyek nem is színek: ilyen a fekete, a fehér és a szürke. Tudományos szempontból ezek nem nevezhetők színeknek, még ha annak is érzékeli ezeket az emberi szem. Ezeket a színelmélet nem is nevezi színeknek. A fekete tárgyak teljes mértékben elnyelik a rájuk eső fényt. Hasonló a magyarázat arra, hogy „sötétben minden tehén fekete” (még a barna-fehér foltosak is) – mivel nincs fényforrás, nincs mit visszaverni. A fehér tárgyak ezzel szemben teljes mértékben visszaverik a fényt, ezért látjuk ezeket fehérnek.
Bizonyára hallottál róla, hogy az állatok más hullámhosszú fényt is látnak. A salátaboglárka szirmai például visszaverik az ultraibolya fényt, és ezzel magukhoz csalogatják a méheket. A méhek sötétebbnek látják a szirmok tövét, míg mi csak egyenletes sárga színt érzékelünk.
Színérzékelés különböző kultúrákban
A színérzékelés nem csupán szemünk felépítésétől és a megvilágítástól függ. A kultúra is befolyásol minket, amelyben gyerekkorunkban nevelkedtünk. Bizonyos népek, például a vietnamiak nem tudják egyértelműen megkülönböztetni a zöldet a kéktől. Lengyelországban viszont teljesen különböző szót használnak a világoskékre („niebieski“) és a sötétkékre („granatowy“). A színek minden nyelvben fontos szerepet játszanak, ez a különféle színeket tartalmazó rengeteg szólásmondásból is látszik. Azonban az egyes színek nyelvenként eltérő jelentést hordozhatnak.
Német nyelvterületen aki kék („blau”), az jól felöntött a garatra. Aki Franciaországban szürke („être gris“), az viszont éppen csak becsípett. Az angol nyelvterületen pedig aki kéknek érzi magát („to feel blue“), az szomorú – de azért jobban teszi, ha nem az ivással vigasztalódik. A kékszemű ember a németajkúaknál naiv, a „blue eyed boy“ az angol anyanyelvűeknél viszont a kedvencke, a kivételezett.
Ha a németek valakit nem kedvelnek, akkor nem zöld nekik. Az irigységtől is zöldek vagy sárgák – ahogyan a magyarban is sárgulunk az irigységtől. Ezt angolul is hasonlóan fejezik ki („green with envy“). A franciák viszont a dühtől zöldülnek („être vert de rage“) – és nem vörösek tőle, mint a németek. A franciában olyan kifejezés is van, hogy sárga nevetés, de ez nem arra utal, hogy valakinek sárgák a fogai. A „rire jaune“ a kényszeredett nevetést jelenti.
Ezek a példák rávilágítanak, hogy milyen szimbolikát hordoznak a színek, és hogyan befolyásolják egy népcsoport vagy az egyes emberek tudatát. A különbségeket a földrajzi, a történelmi vagy a vallási adottságok alakítják ki. Így például Ázsiában a fehér a gyász színe. De Németországtól az Egyesült Államokon, Ausztrálián, Malajzián át egészen Kínáig számos országot összeköt, hogy a kék a kedvenc szín. Valószínűleg ez onnan ered, hogy az ég és a tenger is kék, és mindkettőhöz legtöbbször pozitív asszociációk társulnak.
Színszimbolika/színpszichológia
Kék
A kék az ég és a víz színe, így a mélységet és a távolságot szimbolizálja. Ez a szín nyugalmat, állandóságot és végtelenséget sugároz. A harmónia, a hűség, a szimpátia és az őszinteség jelképe. Ezen kívül friss és barátságos hatású. A kék igazságot és komolyságot sugall. Ezért gyakran tűnik fel céglogókban. Számos társadalmi hálózatnak is kék a színe. Másfelől viszont a kéket hűvösnek és távolságtartónak is érezhetjük.
A színpszichológia területén a kéket nyugtató és csillapító hatásúnak tartják. Harmonizál, ellazít és feloldja a görcsöket. Az ideges emberek és az alvászavarokkal küzdők jól teszik, ha a kék árnyalataival veszik körül magukat.
Zöld
A zöld színt elsősorban a természetben találjuk meg, ezért a természetesség, a harmónia, az ellazulás, a nyugalom és a derű színe. Emellett a reményt, az életet, az egészséget és a termékenységet szimbolizálja. A szabadsággal és a biztonsággal asszociálják. Gyakran az újrakezdést jelképezi. A zöld negatív oldala a méreggel kapcsolatos – innen ered a „méregzöld” kifejezés is.
A zöld kiegyensúlyozó, nyugtató és ellazító hatású. Frissítő és regeneráló hatással is bír.
Piros
Gyerekkorunktól kezdve bizonyos tárgyakhoz kötjük a színeket. A pirosat például a jellegzetesen piros gyümölcsökhöz, mint a földieper és a málna. A piros az élet, az erő, a vitalitás, az aktivitás, az erő és a dinamika színe. Nem mellesleg a szerelem és a szenvedély színe, másfelől viszont a vér színe is. A piros büntetést, harcot és tilalmat is jelképez. Figyelemfelkeltő és riasztó hatású.
A piros melegítő és izgató, ugyanakkor fel is pörget. Stimulálja és aktiválja az embert, de agresszív hangulat és nyugtalanság kialakulásához is vezethet.
Sárga
A sárgáról elsőre a banán jut eszünkbe. Vagy az esőkabát. A sárga a nap színe: az egész színspektrum legélénkebb árnyalata. Melegséget, aktivitást, kreativitást, érettséget, erőt, sikert és szerencsét sugároz. Kínában különösen kedvelt árnyalat. Ugyanakkor ellentmondásos, hiszen árulást, kapzsiságot, hazugságot, őrültséget is jelképez és gyakran figyelmeztető színként használják.
A sárga ideális a depresszióra hajlamosak számára, mert optimizmust, derűt, barátságosságot és bizalmat sugall. Ezen kívül a koncentrációs készséget is serkenti.
Pasztellszínek
A pasztellszínek a primer- vagy szekunderszínek világos árnyalatai. Jellemző rájuk, hogy különösen sok fehéret tartalmaznak. Emiatt a festők palettáján ritkán fordulnak elő. Állítólag „kettős személyiségük” van: egyrészt az alapjukuk szolgáló szín tulajdonságait is hordozzák. Így a rózsaszín a pirosnak tulajdonított minden jellemzővel bír, ugyanakkor nyugtató hatása is van. Összességében a pasztellszíneket a tavasszal és a nyárral asszociálják.
Az impresszionista festők alkotásaira különösen jellemzőek a pasztellszínek. Ebben a korszakban egyértelműen gyakrabban tűntek fel világosabb árnyalatok a sötétebbek helyett. Az alkotók a műveikkel nem történetet akartak elmesélni, hanem az érzéki észlelésre helyezték a hangsúlyt. A képek tárgyát a színük kedvéért festették le, nem a témájuk miatt.
Színpszichológiai szempontból a pasztellszínek nyugtató, lazító, hűvös hatásúak. Harmonikus hangulatot teremtenek.
A gyerekek színérzékelése
A színek fontos szerepet játszanak a gyerekek fejlődésében, elsősorban azért, mert ők ösztönösen érzékelik a színeket. Az újszülöttek különösen jól érzik magukat piros színű környezetben, ezért nem ritkán piros kendőbe bugyolálják őket – ez nyugtatólag hat rájuk. A Surrey Baby Lab kutatói szerint a piros szín az anyaméhre emlékezteti őket – márpedig ott igazán jól érezték magukat. Kanadai kutatók rájöttek, hogy sok újszülött nem ismeri fel a kék színt. Ez abból adódik, hogy a kék szín érzékeléséért felelős csapok utolsóként alakulnak ki.
A kisgyerekeknek különösen erőteljes színekre van szükségük ahhoz, hogy jól kialakuljon a térlátásuk. A színkontrasztok megkönnyítik a térérzékelést számukra, a kisgyerekeknél ugyanis még nem alakult ki a háromdimenziós látás és a mélységérzékelés. Ezért jó, ha élénk színű, erősen kontrasztos játékokat választunk nekik, különösen, amíg kicsik. Különben túlterheljük az apróságok agyát. Az erősen kontrasztos, harsány színeket viszont jól látják a gyerekek.
Három-négy hónapos kortól kezdve a kisbabák felismerik az alapszíneket. Ezután éveken át folyamatosan fejlődik a színspektrum. Meglepő módon a fiatalok csak kamaszkoruktól tudják jól megkülönböztetni egymástól a finom pasztellszíneket. Korábban elsősorban a harsány és kontrasztos színeket tartja fontosnak és érzékeli igazán jól a gyermek. Ezért a tudósok azt javasolják, hogy a gyerekeknek lehetőleg a teljes színpalettát mutassuk be, hogy támogassuk a fejlődésüket ezen a területen. Erre különösen alkalmasak az erőteljes színű játékok.
Van a gyerekeknek kedvenc színe?
Hát persze – gyakran több is. Mivel a kedvenc színüket bármikor kedvük szerint változtatgathatják és a gyermek életének különböző tényezőitől függ: a kedvenc focicsapat színeitől, a kedvenc pulcsi színétől vagy a türkizkék tengertől, ahol a család nyaralt. Általában a gyerekek az erőteljes színeket kedvelik. Ebben különböznek a felnőttektől, akik színpreferenciáit a divat és a trendek határozzák meg. Dr. Anna Franklin, a Surrey Baby Lab munkatársa megállapította, hogy a kisbabákat leginkább a kék, a piros, a lila és a narancs érdekli. Kísérletében megállapította, hogy elveszítik az érdeklődésüket, amint egy szín különböző árnyalatait mutatják nekik, például különböző árnyalatú kékeket. Viszont felfigyelnek, amint új szín, például zöld vagy piros tűnik fel.
Néhány gyerek már két éves korától meg tudja nevezni a színeket, mások csak körülbelül négyéves kortól. Az alapszínek, a piros, a zöld és a kék általában már a háromévesek szókincsében is szerepelnek. A nottinghami Dr. Nicola Pitchford és kolléganője, Prof. Kathy Mullen a kanadai McGill Egyetemről rájött, hogy a gyerekek a kedvenc színüket különösen gyorsan meg tudják nevezni. Azok a színek, amelyeket nem annyira kedvelnek, például a barna vagy a szürke, csak később kerülnek a szókincsükbe. A kutatónőknek arra is van ötlete, hogy mi lehet ennek az oka: Az alapszínek különösen gyakran tűnnek fel a kisgyerekeknek szóló könyvekben – ezért is ilyen kedveltek. Dr. Pitchford a gyerekek preferenciáit vizsgálva arra jutott, hogy a telt, erőteljes színeket előnyben részesítik ugyanannak a színnek a sápadtabb árnyalatával szemben.
A színek gyermeki lélekre gyakorolt hatása
Marilyn Read, az Oregoni Állami Egyetem professzora szerint a színek fontos szerepet játszanak a gyerekek lelki egészségében. Óvodaépületek belső kialakítását vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a piros fal jobban ösztönözte az együttműködést a gyerekek között, mintha fehérre festették volna. Másfelől viszont, ha tiritarka környezetet alakítottak ki, amilyen a gyerekmegőrzőkben gyakori, az nyugtalanságot, sőt szorongást kelt a gyerekekben.
A színek hozzájárulhatnak a mi és gyermekeink egészségéhez és befolyásolhatják a hangulatunkat. Ezt a hatást használják ki a fényszaunában, ahol a meleg mellett a különböző fények is szerepet játszanak. A történet háttere: feltételezések szerint a betegségek alapja az egyensúly felborulása az életben. A színek segítségével helyreállítható az egyensúly. A szaunában a különféle színek befolyásolják és stimulálják a szervezetet. A gyerekek gyakran azokhoz a színekhez vonzódnak, amelyekre érzelmileg éppen szükségük van. Hasonlóan működik, mint az étkezés: A szervezetünk tudja, milyen tápanyagokban szenvedünk hiányt – és éppen az ezeket tartalmazó ételeket kívánjuk meg. Kivéve, ha felborult az egyensúly.
A gyerekek a tányérjukon is szívesen látnak színes palettát. A sok különféle zöldséget tartalmazó saláta nemcsak szemet gyönyörködtető látvány, hanem örömöt is szerez a gyerekeknek és gyorsan eltűnik a tányérról. Ezért érdemes ebben is a változatosságra törekedni. Ezen kívül minél színesebb a saláta, annál többféle vitamint tartalmaz.
Egyébként néhányan érzik a színek ízét vagy szagát, illetve hallják a színeket. Ezt a jelenséget szinesztéziának nevezik. A szinesztézia során különböző érzékszervek kapcsolódnak össze, így például néhány ember nem a szemével, hanem más érzékszervével érzékeli a színeket. A szinesztézia nem betegség – épp ellenkezőleg: Az érzékszervek összekapcsolódása gazdagítja és változatosabbá teszi az érintettek életét. A neuropszichológus, Schreiter szerint a kisbabák még nem tudják teljesen szétválasztani egymástól az érzékszerveiket, ez a folyamat csak később zajlik le. Tehát mindenki szinesztéziásnak születik.
A színek ahhoz is hozzájárulnak, hogy a gyerekek ki tudják fejezni a hangulataikat és az érzéseiket, amikor festenek vagy rajzolnak – a profi festőkhöz hasonlóan. Érdekes jelenség, hogy a felnőttek bizonyos hangulatokat rendelnek az egyes színekhez, ahogyan az életük során megtanulták. Marcel Zentner, a Genfi Egyetem kutatója felfedezte, hogy ez a színhozzárendelés gyerekeknél nem létezik: a gyerekek bizonyos érzések kifejezésére használják a különböző színeket. Például a boldog arcokat pirosra festik. A szomorúságot kékkel fejezik ki, nem feketével, mint a felnőttek A dühhöz is egészen más színeket társítanak. A gyerekrajzok közös vonása, hogy a világos színeket rendszerint a boldogsággal, míg a sötét színeket a szomorúsággal kapcsolják össze.
A színek gyógyhatása
Dana Kümmeler természetgyógyász a színterápiát szelíd gyógymódnak tartja, amely ráadásul tudományosan is megalapozott. Az eltérő hullámhossz miatt a színek különböző hatást gyakorolnak a szervezetre: a piros meleg, a kék hidegérzetet kelt. A piros és a sárga között elhelyezkedő árnyalatok élénkítő és melegítő hatással vannak a gyerekekre, míg a zöld ellazítja őket – hozzájárul a gyógyuláshoz. A kék, az ég és az éjszaka színe hűsít, megnyugtatja a lelket és üdítően hat. Ennek alapján a színeket célzottan alkalmazhatod, vagy a gyerekeidre is bízhatod, hogy milyen színekkel szeretnék körülvenni magukat. A nyugtalan, agresszióra hajlamos gyerekekre nyugtatólag hat a kék és a zöld. A csendes, visszahúzódó, talán kicsit szorongó apróságokat felélénkíti a piros és a narancs.
A pasztellszínek is megnyugtató és harmonikus hatásúak. Lágyabbak, kulturáltabbak és gyakran intellektuális benyomást keltenek. Ezáltal kiválóan alkalmasak a gyerek intellektusának fejlesztésére. Biztonságot, kényelmet, emellett örömöt, optimizmust és könnyedséget is sugároznak. Ezen felül hiperaktív gyerekeknél is beválnak. Mindenesetre ne feledkezz meg más, élénkebb színfoltokkal feldobni a pasztellszínek uralta gyerekszobát.
Ha a gyerekszoba mérete engedi, akkor az az ideális, ha az egyes részeket különbözően rendezzük be. Például a kisbaba pihenősarkát pasztellszínekkel, az alvórészt kék árnyalatokkal, a hancúrozó- és játszósarkot pedig erőteljesebb, felpezsdítő színekkel – ezek tettekre sarkallják a kis felfedezőt.
Lányoknak rózsaszín, fiúknak kék?
Ugyan már! A lányok nem tudatosan választják maguknak a rózsaszínt. Sokkal inkább erre szocializálják őket. Az internetről, a tévéből és a baráti körükből az zúdul rájuk, hogy a pink vagy a rózsaszín való nekik, és gyakran engednek a nyomásnak. Ami még érdekesebb: a fiúk is kedvelik a pinket – legalábbis addig, amíg el nem árulják nekik, hogy az nem menő. Úgyhogy épp ideje szakítani ezzel a sztereotípiával! Inkább figyeld meg a gyerekeidet, kérdezd meg, hogy mi tetszik nekik és támogasd a szabad akaratuk kibontakozását (mindaddig, amíg nem hoznak veszélyes döntést). Ezzel egyértelműen jobban jársz, mintha a széles körben elterjedt fogyasztói szemléletet képviseled.
A QUADRO színei
CLASSIC
Szerencsére a QUADRO sokoldalú, és minden igényre kínál színpalettát. A legkedveltebb színeket válogattuk ki, hogy serkentsük a gyermeki fantáziát: A kék, a zöld, a sárga és a piros minden CLASSIC építőkészletben előfordul – mégpedig vegyesen. Így a gyerekek az építkezés során – amikor már elég nagyok hozzá – megtanulják megkülönböztetni a színeket és követni az összeszerelési útmutatót. A szüleik segítségével megnevezik a színárnyalatokat. Az erős primer színek nemcsak a kicsik színérzékelését, hanem a térlátásukat is fejlesztik.
A QUADRO elemek anyagukban színezettek, hogy a gyerekek sokáig örömüket leljék a színekben. Ennek köszönhetően a mászókákat nemcsak beltéren, hanem kültéren is fel lehet állítani: kiválóan ellenállnak az UV-sugárzásnak, úgyhogy egész évben a kertben maradhatnak. A mászókáink és csúszdáink a klóros vizet is jól bírják, így nyugodtan elhelyezhetőek a medencében. Ennek köszönhetően gyakorlatilag korlátlanok a lehetőségek.
HOME
A fejlesztési munka során szerzett tapasztalatokból született a QUADRO új HOME sorozata. Megnyugtató és barátságos színválasztására kellemes pasztellszínek jellemzőek: Petrol, Mint és Berry. Az ezekben a színekben pompázó építőkészletek különösen alkalmasak a gyerekszoba vagy a nappali nyugodt sarkába, ahová feltűnés nélkül és harmonikusan besimulnak. A színek számos más szolid árnyalattal kombinálhatóak: a Petrol a kék egyéb árnyalataival, a Mint zölddel vagy barackszínnel, a Berry halványrózsaszínnel vagy erős lilával, de akár ibolyaszínnel és világoszölddel is. A HOME színei nagyon jól illenek a szürke különféle árnyalataihoz és különösen jól érvényesülnek fehér kiegészítők között. A HOME sorozatot hiperaktív gyerekeknek is jó szívvel ajánljuk. A visszafogott színek nyugtató hatást gyakorolnak rájuk. De a HOME sorozat az összes többi gyereknek is tökéletes, akiknek a többi játéka erőteljes színű.
A QUADRO minden kis felfedezőnek kínál kedvére való színt – a legjobb, ha gyerekeddel közösen választod ki a hozzá legjobban illőt!
Megjegyzések:
- Tim Aschermann. Was ist RGB? Einfach und verständlich erklärt. 13.11.2015.
- Sascha Karberg. Alles so schön bunt hier – das Farbsehen. 14.09.2016.
- Abhängigkeit der Körperfarben vom Beleuchtungslicht. Lehrerinnenfortbildung Baden-Württemberg.
- Alina Soboth. „Schwarz ist keine Farbe“ – so entsteht die Farbe schwarz. 14.02.2019.
- Die Honigmacher. Ultraviolette Farbmale. 25.03.2011.
- Wörter und Farben. Zentrum für allgemeine Sprachwissenschaft, Typologie und Universalienforschung.
- Blau ist die beliebteste Farbe der Menschen. Welt Wissen. 22.08.2007.
- Farbpsychologie: 11 Farben, ihre Bedeutungen & 5 Tipps zur Anwendung. lernen.net (Die Quelle gilt auch für die übrigen Farben.)
- Farbenlehre. Zeichen lernen. (Die Quelle gilt auch für die übrigen Farben.)
- Impressionismus. ARTinWORDS.
- Josefine Pabst, Nina Berendonk und Nora Imlau. Starke Farben für kleine Leute. Eltern.
- Janina Widhammer-Zintl. Die schönsten Kinderzimmer-Farben und ihre Wirkung. InStyle. 14.12.2019.
- Do babies like color? If so, which ones? Science Blogs. 30.06.2009
- Michelle Roberts. Babies ‘have favourite colours’. BBC News. 08.05.2005.
- Ashley Jones. Your Toddler’s Favorite Color Can Mean More To Them Than You Think, According to Science. 06.03.2019.
- Walter Willems. Deshalb können manche Menschen Farben hören. Welt Gesundheit. 06.03.2018.
- Johanna Kelch. Synästhesie: Farben hören, Töne schmecken. mdr Wissen. 20.01.2020.
- Color preference in kids and adults. Science Blogs. 13.06.2005.
- Dana Kümmeler. Farben Bedeutung, Wirkung und Farbtherapie: So hilft sie Ihrem Kind. Elternwissen.com
- Janina Widhammer-Zintl. Die schönsten Kinderzimmer-Farben und ihre Wirkung. InStyle. 14.12.2019.
- The Psychology of Color: How to Choose Colors for Your Home. Custom Home Group. 09.10.2013.
- Grace Fussell. How Subtle Pastel Colors Can Make a Big Impact in Your Designs. 23.10.2019.
- Lucinda Rosenfeld. Red! No, Blue! No, Light Blue! Why do little kids care so much about favorite colors? 18.04.2012.
Hozzászólások