A 2020/21-es karantén idején egész Franciaország leállt – a szó szoros értelmében. Szüneteltek a sportegyesületek, és nemigen volt senkinek lehetősége a mozgásra. A gyerekek otthon ültek. Bármily lehangoló is volt a helyzet, mégis ekkor született meg az Ecole de Mouvement, a mozgásiskola a német-francia határtól 60 km-re található Hagondange-ban.
A mozgásiskola koncepciója a belga Emile Rousseaux-tól, a francia röplabda-válogatott jelenlegi edzőjétől származik. Ugyanis már a 80-as években megállapították a sporttal foglalkozó kutatók, hogy a 12 évesek egyrészt motoros nehézségekkel küzdenek, másrészt nem nagyon szeretnek mozogni. Ezt akarta Rousseaux a mozgásiskolájával orvosolni. Nicolas Keller, szintén röplabda-edző és a Hagondange-i mozgásiskola alapítója is megfigyelte, hogy manapság sok 15 éves lány nem tud ugrálókötelezni – ugyanis nem elég jó a kéz- és láb-koordinációjunk. Ezt a jelenséget kívánta a mozgásiskolával megelőzni, mégpedig egészen fiatal kortól.
Minden 18 hónap és 8 év közötti gyereket szívesen látnak, nemcsak azért, hogy szüleikkel együtt sportoljanak, hanem azért is, hogy felfedezzék a mozgás örömét. Ugyanis az egészen kicsiknek alig adódnak sportolási lehetőségek Franciaországban. Ráadásul nem rendelkezik minden gyerekes család kerttel, ahol az apróságok játszhatnának.
A mozgásiskola első foglalkozásai csendesek voltak: a csarnokban teljes nyugalom uralkodott, a szülők és a gyerekek engedelmesen utánozták a tanfolyamvezetőt. Ma viszont nagy élet zajlik ugyanitt. A gyerekek teli torokból kiabálnak, és közösen játszanak – ugyanis közben megnőtt az önbizalmuk. Kezdetben 40 külön résztvevőként voltak jelen, de mostanra közösséggé kovácsolódtak össze. Ezt nagyon jónak tartja Nicolas, és még örül is a hangoskodásnak.
Hogyan tudta felébreszteni a gyerekekben az életörömöt? Úgy, hogy lehetőséget kínált nekik a mozgásra. Nem egy bizonyos sport megtanulására helyezte a hangsúlyt, hanem sokkal inkább arra, hogy mindenféle mozgásformába – ugrálásba, mászásba, futásba, dobásba – belekóstoljanak az apróságok. Ebben a biztonságos környezetben a gyerekek elengedhetik magukat. Az edzők inkább kísérik, mint kijavítják őket.
Nicolas is így jár el röplabdaedzőként. Bár ebben a sportágban sok a kötött folyamat: melyik lábat tesszük le először, mi következik ezután... De ha a játékos más úton éri el a célt, az is rendben van. Nicolas csak a technikát adja át, de ezt nem tekinti kőbe vésett szabálynak. Így működik a kicsiknél is: megmutatják nekik, hogy mi hogy működhet, azután önállóan, a szüleik segítségével fejlődnek. Ez ráadásul a gyerek-szülő kötődést is erősíti.
A mozgásiskola megnyitásakor a szülők kezdetben kétkedők voltak, sőt néhányan attól féltek, hogy baj éri a gyerekeiket. Mások azt képzelték, hogy a csemetéjüket tornásszá képezik ki itt. De mostanra mindenki megtapasztalta, hogy működik a koncepció – és másoknak is ajánlják. A mozgásiskolába rengetegen jelentkeznek, bár nemigen reklámozzák. És az a legjobb, hogy azok a szülők is a gyerekekkel együtt mozognak, akik eleinte nagyon tartózkodóak voltak, és csak fotóztak. Mert a mozgás szeretete ragadós. Ez a példa egyértelműen igazolja ezt.
A gyerekek rengeteget nyernek a mozgásiskolában töltött vasárnap reggeli oktatással. Például a kis Léo, aki a karantén idején született, a sportos bátyjaival szemben félénkké és visszahúzódóvá vált. Félt eltávolodni a szüleitől a játszótéren. Néhány hétig járt a mozgásiskolába, amikor az édesapja köszönetet mondott az edzőknek, mivel Léo magától kérte, hogy menjenek játszótérre. Ráadásul ott egyensúlygyakorlatokat akart végezni egy magas fatörzsön – ez igazi előrelépés. Egy autista kislányt pedig megnyugtattak a gyakorlatok, és azóta már új hobbijai is lettek.
Megkérdeztük Nicolast, hogy szeretne-e a későbbiekben röplabdajátékost faragni a gyerekekből. „Nem, dehogy. Az a lényeg, hogy megszeressék a mozgást – válaszolta. És ha nagyobbak lesznek, még mindig választhatnak maguknak sportágat. – Ezért van egy kicsi mindenből a gyakorlatainkban: egy kis futball, egy kis röplabda, egy kis kézilabda.” A kínálat folyamatosan kiegészül új sportágakkal, például kosárlabdával vagy dzsúdóval. Ugyanis rendszeresen jönnek vendégedzők, hogy újdonságokat mutassanak a gyerekeknek.
A mozgásiskola tanfolyamai alapvetően az otthoni kanapén ugrálást is helyettesítik – amit köztudottan minden gyerek imád. „Itt ugrálhatnak egy kanapéhoz hasonló dolgon – meséli nevetve Nicolas. Mindenfélét kipróbálhatnak. – És hibáznak is, de ez hozzátartozik” – teszi hozzá. A kicsik kísérleteznek, és egyre jobban megy nekik a mozgás. Mindeközben észrevétlenül fejlesztik a csípő, a láb és a kar mozgékonyságát, valamint a végtagok, a törzs és a fej térben és egymáshoz képest való érzékelését. Ezen kívül a koordinációt. Ráadásul egyéb kompetenciákra tesznek szert. „A testnek hozzá kell szoknia a feladataihoz, hogy jobban tudjon reagálni a külső hatásokra – meséli Nicolas. – Erre nem kerül sor, ha az ember órákon át a számítógép előtt ül. Minden civilizáció ellenére is emlősök vagyunk, és meg kell tanulnunk járni, ugrálni, futni és mászni.” Ebben nyújt segítséget – ha valami nem működik optimálisan. Egyébként hagyja a gyerekeket szabadon mozogni.
Meggyőződése, hogy a kicsiket nemcsak testileg, hanem szellemileg is fejleszti a mozgás. Nem hiába mondják, hogy „ép testben ép lélek”. A játék azonban azt is jelenti, hogy rászánjuk az időt. Vagy azt, hogy a gyerekek megtapasztalják az unalmat, hiszen Nicolas szerint erre is szükség van a kreativitáshoz. A mozgásiskola a kreativitást is fejleszti, főleg, mióta felállították a csarnokban a QUADRO Ultra extrém mászópiramisát. Mivel meggyőzött minket az iskola koncepciója, teljesen ingyen bocsátottuk a rendelkezésére a terméket.
Hatalmas meglepetés volt ez az apróságoknak. Először kissé gyanakodva szemlélték a hatalmas építményt, és fokozatosan szoktak hozzá. De a tarka színek rögtön megtetszettek nekik, és egyébként is nagyon kíváncsiak voltak rá. Azóta már alig várják, hogy felmászhassanak rá, és úgy lógnak a csöveken, mint a kismajmok.
Mostanra a QUADRO már odatartozik az iskolához. A piramis kiválóan kiegészíti a csarnokban található sok matracot, gerendát, padot, labdát, mivel megtanulhatják rajta a mászást a kis sportemberek. Ráadásul a mászóka át is építhető, ami fejleszti a gyerekek kreativitását és alkotását. A csövek összeillesztése és a csavarhúzó forgatása pedig a motoros készségekre van jó hatással. És mivel nagyon tetszik a QUADRO munkatársainak a mozgásiskola koncepciója, a járművek építésére is alkalmas QUADRO DRIVE készletet is ajándékba fogjuk adni az intézménynek.
Nicolas örömére szolgál, hogy a 2021 szeptemberében megnyílt mozgásiskola ilyen klassz eszközökkel rendelkezik, és hogy így tényleg minden gyereknek lehetősége nyílik a mozgásra. Franciaországban ugyanis igen zsebbenyúlós a sportolás. Örömmel adja át még sok további gyereknek a mozgás szeretetét, és támogatja őket abban, hogy egészséges és aktív személyiségekké fejlődjenek.
Érdekes volt a cikk? Az „ Életmentő fordulat – biztonságos pancsolás kicsiknek “ című cikkben egy egész másfajta mozgásformáról olvashatsz.
Hozzászólások